Interjú Székely Zsuzsannával, a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány elnökével

„Pedig a legtöbb öngyilkosságot megelőzi az úgynevezett “cry for help” azaz a segélykiáltás, csak többnyire nem konkrétan….”- Interjú Székely Zsuzsannával, a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány elnökével

Bemutatnád az Ifjúsági Lelki Elsősegélyt?

A 137-00 számon hívható telefonos lelkisegély, hétköznapokon 17-21 óra között áll rendelkezésre. Ez egy országosan elérhető lelki elsősegély vonal, ami azt jelenti, hogy bárki telefonálhat, aki krízisben van, öngyilkossági gondolatokkal küzd, vagy éppen valamilyen döntéshelyzet előtt áll, veszteség érte, vagy van olyan problémája, amiben egy segítő beszélgetés támogathatja. Nem terápiát nyújtunk, hanem gyorsan elérhető, azonnali segítséget.

Mi az előnye a telefonos lelkisegély szolgálatoknak?

 Egyrészt a könnyű elérhetőség, az ingyenesség, valamint az, hogy a hívónak nem kell bemutatkoznia, adatokat elárulnia magáról, így oldódnak a gátlásai. Nincs akkora megfelelési vágy, mint egy személyes kapcsolatban, és bármilyen szorongató titok könnyebben elmondható név és arc nélkül. A segítők is névtelenek maradnak, és köti őket a titoktartás. A hívás során elhangzottakat bizalmasan kezelik, semmi nem vihető ki a telefonszolgálat keretei közül.

Hogyan fogalmazódott meg benned/bennetek az alapítvány létrehozásának gondolata?

Ifjúsági telefonos lelkisegély szolgálatok több mint 20 éve működnek Magyarországon. Ezeket szinte a kezdetektől egy országos szövetség fogja össze, aminek tagjaként tevékenykedik a pécsi szolgálat is, amelynek a vezetője vagyok. A pécsi tagszolgálatot a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány működteti. Az országos szervezet, az Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség égisze alatt jelenleg 3 tagszolgálat van az országban: Győr, Veszprém és Pécs. A szervezet létjogosultságát az indokolja, hogy a 25 év alattiak körében az öngyilkosság a vezető halálokok egyike, hetente két fiatal öli meg magát. Ezt szeretnénk megelőzni, segíteni azoknak, akik bajban vannak.

Az öngyilkosság eléggé tabu témának számít, alig tudunk róla valamit. Milyen jelei vannak annak, ha valaki meg akarja ölni magát?

Alapvető tény, hogy aki öngyilkosságra készül, az nem meghalni akar, csak éppen akkor annyira be vannak szűkülve a gondolatai, hogy nem lát más kiutat a problémájából. Éppen ezért kapaszkodik az életbe, próbálja megértetni magát, de ez a környezetében nehezen megy, hiszen az élethelyzeti krízis egyben a kommunikáció krízise is. Aki bajban van, nehezen tud beszélni az érzéseiről, sokszor nem képes egyértelműen fogalmazni. Pedig a legtöbb öngyilkosságot megelőzi az úgynevezett “cry for help” azaz a segélykiáltás, csak többnyire nem konkrétan. Aki öngyilkosságra készül, gyakran mond olyanokat, hogy szeretne sokáig aludni, és fel sem ébredni, vagy elutazni messzire, ezek mind a halál metaforái lehetnek. Intő jel, ha valaki elajándékozza a számára fontos tárgyakat, háziállatot, de bármilyen búcsúzásra emlékeztető jelet komolyan kell venni, szokatlan, búcsú jellegű üzeneteket, vagy ha valaki törli magát a facebookról, miközben előtte aktívan használta.

És hogyan tud segíteni a telefonszolgálat egy ilyen helyzetben?

Pont azért, mert az öngyilkosságot tervező ember nem akar meghalni, hanem kapaszkodót keres, és a telefonszolgálat könnyen, gyorsan elérhető. A vonal végén ül egy felkészült segítő, aki jól érti az előbb említett vészjelző metaforákat, és nem fél nyíltan rákérdezni arra, hogy a telefonáló meg akarja-e ölni magát. Önmagában az, hogy kimondhatóvá válik a kínzó gondolat, már segít, oldja a feszültséget, ha beszélhet erről a krízisben lévő hívó. Nálunk kap figyelmet, együttérzést, ami segít elhinni neki, hogy érdemes élni. Gondoljunk csak bele a telefonszolgálat működésébe: fogadja a hívását egy olyan segítő, aki önkéntes, szabadidejében ül a telefonnál, és fontos neki az, hogy egy másik ember, akinek a nevét se tudja, jobban legyen, életben maradjon. A kapcsolatnak hatalmas ereje van! És persze kap tőlünk a hívó olyan kérdéseket, amik segítenek rálátni a problémára más szemszögből is. Végigbeszéljük, hogyan próbálta eddig kezelni a helyzetet, mit lehetne még megpróbálni, milyen segítséget lehetne kérni a környezetétől. Sokszor kiderül, hogy számtalan kiaknázatlan erőforrása van még a hívónak, csak ezt abban a korlátozott helyzetében egyedül nem tudta megtalálni. Közel százötven éve működnek telefonos lelkisegély szolgálatok a világban, és statisztikailag bizonyítható módon segítenek az öngyilkosságok megelőzésében.

Milyen célkitűzésekkel született meg a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány? Foglalkoztok esetleg más tevékenységekkel is a segítségnyújtás mellett?

A Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány elsősorban a telefonos lelkisegély nyújtására alakult, már 10 éve, de bejegyzett alapítványként csak 2012-ben. A telefonos segítés mellett járunk fesztiválokra népszerűsíteni a 137-00 segélyszámot, hiszen ha nem tudnak a szolgálatról az emberek, akkor nem is tudnak hozzánk fordulni, illetve tartunk prevenciós tanórákat középiskolákban ugyanezért. Két éve pedig művészetterápiás önismereti csoportokat is indítunk, hiszen nagyon fontos, hogy a fiatalok megtanuljanak odafigyelni a saját lelkükre, megérteni a saját működésüket és odafigyelni egymásra. A művészetterápia egy kreatív módszer erre, és segít az önkifejezésben azoknak is, akik szavakkal nehezebben fejezik ki magukat.

Kik (milyen korosztály) a fő célközönségetek, és miért?

Főleg a serdülők és a fiatal felnőtt korosztály, de bárki számára elérhetőek vagyunk, aki krízisben van, segítséget keres. Azért fontos, hogy legyen a fiatalokra specializálódott lelkisegély, mert ezt a korosztályt teljesen más dilemmák foglalkoztatják, így nálunk az önkéntesek képzése nagy hangsúlyt fektet a serdülők és a fiatalok problémáira.

Civil szervezetként, hogyan tudjátok biztosítani az emberi erőforrást, kik azok, akikkel együtt dolgoztok a fiatalokért?

Nálunk mindenki önkéntesként dolgozik, a szabadidejében végzi ezt a munkát azért, mert fontos neki embertársaink jólléte. Körülbelül másfél évente szervezünk egy 100 órás képzést, aminek az elvégzése kötelező, mielőtt valaki fogadja a hívásokat. A mi munkánk nagy felelősséggel jár, ezért nehéz önkénteseket találni, de a segítés öröme és a jó csapat meghálálja a befektetett energiát.

Köszönöm szépen az interjút és további sok sikert és kitartást nélkülözhetetlen munkátokhoz!